A Szent Anna tó  
Magunkról
Erdélyről
       Kolozsvár
       Kalotaszeg
       Nagyszeben
       Segesvár
       Prázsmár
       Székelyföld
Ajánlatok
Képek
Kapcsolások
Kapcsolatfelvétel
 
 

           

 

          Erdély – románul Transilvania vagy Ardeal (’az erdőkön túl’), németül Siebenbürgen (’hét vár’ utalás a hét jelentős német településre) – Romániának a Kárpátok által övezett észak-nyugati részén terül el és jelentős helyet foglal úgy a román mint a magyar történelemben. Az elmúlt két évezred során volt római tartomány Dacia néven, volt a magyar királyság része (és az egyik legnagyobb magyar király, Hunyadi Mátyás szülőhelye), volt független fejedelemség mely a világon először emelte törvényerőre a vallásszabadságot 1568-ban és biztosított egyenlő jogokat a hivatalosan elismert nemzetiségeknek (magyar, szász és egyesek által Attila hunjainak a leszármazottjaiként számontartott székelyek), volt az osztrák-magyar monarchia része és az első világháború óta Románia jelentős tartománya.

Eseményekben gazdag történelmének emlékei ma is fellelhetők Erdély-szerte: a dák és római romok Sarmisegetusaban, a világörökség részeként számontartott szász falvak és erődtemplomok (Biertan, Almen), a gótikus templomok és városfalak (Brassó, Kolozsvár), a barokk épitészet remekei, a hagyományos életmódot és kézművességet mai napig örző és gyakorló magyar és román falvak (Korond, Körösfő, Szaplonca) - mind a gazdag történelmi múlt, az etnikai és kulturális sokszínűség élő bizonyítékai.

      Erdélyt hagyományosan három nagy népcsoport lakta – románok, magyarok és németek (ez utóbbiakat a magyar királyok telepítették Erdélybe a XII. Századtól kezdődően a mai Luxemburg és a németországi Schwarzwald területéről). Eme három nép kultúrájának keveredése annak a jellegzetes erdélyi szellemiségnek a kifejlődéséhez vezetett, melynek a történelem során világhírű képviselői voltak Hunyadi Mátyás, a reneszánsz művészetét Magyarországon elterjesztő király, Bartók Béla, népzenekutató, Bolyai János, a modern geometria megteremtője és sokan mások.

          

A népi kultúra a mai napig él Erdély számos hagyományörző vidékén, mint például Kalotaszegen, Torockón, Székelyföldön, a Móc vidéken vagy a szász falvak némelyikében. Ha a hétköznapokon nem is, de a vasárnapi misén biztosan találkozhatunk hagyományos, díszes népviseletbe öltözött férfiakkal és asszonyokkal. A falvak némelyikében a hagyományos kézművesség – szőttesek, kerámiák készítése – mai napig a megélhetés alapját képezi.

             Nem véletlen, hogy Nagyszebent, Luxemburg városával közösen, a 2007-es év Európa kulturális fővárosává választották – méltó elismerése ez a kelet-európai Svájc, azaz Erdély egyedülálló, multikulturális jellegének.